Szeretőm e táncba...

Szeretőm e táncba, gyűrűm ez ujjába,
Minden fordulásba' ragyog ez ujjába.
Szeretőm es voltál, kerítőm es voltál,
Verjen meg az Isten, ha igaz nem voltál.

Ki az ő édesit igazán szereti,
Nincsen olyan árvíz, hogy föl nem keresi.
Én az én édesim igazán szerettem,
Nincsen olyan árvíz, hogy föl ne keressem.

Csak azért szerettem falu szélin lakni,
Hogy az én édesim odajár itatni.
Lovát itatgatja, magát mutogatja,
Két piros orcáját vélem csókoltatja.

Ne csókolj, ne szeress, mer' nekem nem kellesz,
Mi haszna, ha szép vagy, örökké beteg vagy.
Csókolj, rózsám, csókolj, egyszer es, kétszer es,
Egyszer es, kétszer es, még tizenkétszer es.

(Klézse)